DECEMBER:
A hónap idézete: „Egy alkotásnak maradandóságát nem az biztosítja, ha azt állandóan az ellentétek kiélezésével, mások hátrányára iparkodnak megalapozni, hanem egyedül az, ha azt a mindenkiért való munka átfogó ereje és a felebaráti szeretet melegsége hatja át.(...) Egyedüli építeni képes erő a szeretet. Mi pedig igenis építeni akarunk: egy jobb, boldogabb jövendőt. Ezt pedig csak a szeretet alkotó erejével tehetjük”. (Magyar Hírlap)
1932. december 14. Gróf Esterházy Jánost harmincegy évesen az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották.
1933. december 11. A Nyitrai Kerületi Bíróság tizennégy napi elzárásra ítélte Esterházyt a június 29-én, Nyitranovákon megtartott népgyűlési beszéde miatt.
1938. december 3. A magyar parlament felsőházának képviselői elfogadták az egykori csehszlovákiai magyar parlamenti képviselők beiktatásáról szóló indítványt, amely – Kassa és környéke képviselőjeként – Esterházyra is vonatkozott, aki azonban Szlovákia maradt.
1941 decembere Háromévnyi halogatás után engedélyezték Esterházy pártjának, a Magyar Pártnak a hivatalos regisztrálását és a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület (SZMKE) működését.
1944. december 16. Reggel 7.30-kor a budapesti Szép utca 3-as szám alatti lakásában Kemény Gábor nyilas külügyminiszter parancsára két detektív házkutatást tartott, majd letartóztatta, s a rendőrkapitányságra kísérte Esterházyt, ahol több mint tíz óráig tartották fogva.
1944. december 27. Az életveszélyes nyilas fenyegetésre lemondott pártelnöki tisztségéről: „Lemondásom nem megfutamodás. Ezen a földön születtem, szívem, lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és veletek fogom átélni a rossz napokat is.” Az utolsó írását közlő Magyar Néplap az Esterházyval vállalt szolidaritás jeleként beszüntette megjelenését.
Honlapunk célja, hogy megismertesse a felvidéki mártír, Isten szolgája Esterházy János életét és minél szélesebb körű információval szolgáljon a boldoggá avatási eljárásával kapcsolatban.