A hónap idézete: „A magyar iskolaköteles gyermekek majdnem 20 százaléka jár másnyelvü elemi és polgári iskolába. Ezeknél az iskolaköteles magyar gyermekeknél nem valósulhatott meg a cseh nemzet egyik legnagyobb fiának, Komenskynek örökérvényű elve, hogy minden nemzetnek saját anyanyelvén kell elnyernie az elemi oktatást”.” (Prágai Magyar Hírlap 1936. február 29., Esterházy János nagyszabású beszéde a prágai parlamentben)
1905. szeptember 2.
Négyéves korában, váratlanul elhunyt édesapja, Esterházy János Mihály. Halálos ágyán fiához intézett utolsó mondata ez volt: „Légy fiam mindig jó magyar!”
1931. szeptember 2.
Esterházy János nagysikerű francia nyelvű beszédet mondott a kisebbségi kongresszuson.
1931. szeptember 27.
Esterházy János pályázatot hirdetett meg a magyar nemzet történetének megírására, melynek pályadíját saját maga fedezte.
1939. szeptember 1.
Lengyolország német megszálásával kitört a második világháború. Esterházy János szózatában a lelkiismeret szavának betartására inti népét.
1939. szeptember 14.
Esterházy János, a Magyar Párt vezetője, a szlovenszkói magyarság egyetlen képviselőjeként került be az önállósodott Szlovákia parlamentjébe.
1941. szeptember 1.
Esterházy János megnyitja Pozsonyi Madach Könyvesházat és a Pozsonyi Magyar Galériát
1941 szeptember 4.
Esterházy János húszezer koronáért vasárolt könyveket a szlovákiai szórvány-magyaroknak.
1944. szeptembere
Mycielskiné Esterházy Mária férjével Franciszek Mycielskivel, s négy gyermekével Lengyelországból Nyiraújlakra menekült
1945. szeptemberétől
1946 februárig tartott Esterházy János vallatása a moszkvai Ljubljanka börtönben. Ez idő alatt 684 órátnát kínozták és vallatták.
1947. szeptember. 16.
A Szlovák Nemzeti Bíróság a hazaárulás és a fasizmus kiszolgálásának minden alapot nélkülöző vádjával távollétében kötél általi halálra ítélte Esterházy Jánost.
1948 szeptembere
Édesanyja, Elzbieta Tarnowska, Nyitraújlakról a franciaországi Montrésorba távozott.
1956. szeptembere
A mírovi börtönben elvették a szvetterét, a rózsfüzérjét és a nála lévő családi fényképeket - „egyetlen vigaszát”.
2017. szeptember 16.
Esterházy János földi maradványait halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján, az alsódoboki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna sziklasírjában ünnepi gyászmise után helyezte örök nyugalomra Marek Jędraszewski krakkói érsek, Bíró László magyar és František Rábek szlovák püspök.
A Nógrád megyei Dejtáron augusztus 7-én sokan vettek részt a falu temetőjében tartott keresztmegáldáson, majd a katolikus templomban celebrált szentmisén – bekapcsolódva abba az imazarándoklatba, melynek célja, hogy Esterházy János életét, lelki örökségét minél többen megismerjék, és Isten szolgája mielőbb a boldogok körébe kerüljön.
„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa”
(Mt 5,10–12)
Gréczi László, a falu szülötte, a Magyar Kultúra Lovagja mint a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket a temetőben, ahol megáldották a Lencsés Zsolt freskófestő (akinek nevéhez fűződik az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont belső terének kialakítása is) kezdeményezésére – összefogással – felújított világháborús hősök keresztjét. A keresztet a dejtári özvegy Bacsa Sándorné állíttatta férje és a dejtári I. világháborús áldozatok emlékére 1920-ban. A keresztfelújításhoz a legfőbb adakozó a Közjóért Alapítvány volt.
Az eseményen Molnár Imre történész a palócok hősies küzdelmét méltatta a nagy háború időszakában. A szentelésen jelen volt Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész is, aki a keresztre az IMRI feliratot pótolta. A felújított keresztet Máthé György esperes szentelte meg.
Az eseményről Sipos Kata írt képes beszámolót, melyet a Magyar Kurír portálon teljes egészében elolvashat IDE KATTINTVA.
Az Esterházy János Emlékbizottság és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2024. augusztus 18-án leplezte le a Sapientia Egyetem tulajdonát képező, egykori Központi Szálló aulájában felállított emléktáblát, melyet Kolozsi Tibor Munkácsy Mihály-díjas kolozsvári szobrászművész készített.
Esterházy kiemelt kapcsolatot tartott fenn az erdélyi magyarság vezetőivel, munkássága során több ízben járt és tartott nagy sikerű előadásokat Kolozsváron. Mindezek ismeretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – dr. Molnár Imre diplomata, az Esterházy János Emlékbizottság elnökének javaslatára – kezdeményezte, hogy a felvidéki magyar mártír politikus Erdély fővárosában tett látogatásait emléktábla örökítse meg. Az avatás előtt László Attila kolozsvári főesperes-plébános celebrálásában ünnepi szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért a Szent Mihály-templomban, amelyen a helyi Szent Cecília kórus és zenekar mellett az észak-komáromi Concordia vegyeskar is közreműködött, még varázslatosabbá téve a meghitt eseményt.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, kolozsvári plébános homíliáját elolvashatja IDE KATTINTVA.
A cikk folytatását a felvidek.ma portálon IDE KATTINTVA.
„A MI JELÜNK A KERESZT!”
Az Isten Szolgája Esterházy Jánosról elnevezett Zarándokközpont hírlevele
Ezt az e-mail hírlevelet azért kapta, mert kapcsolatba került az Esterházy János boldoggá avatásának támogatására létrehozott Imaszövetséggel, illetve az Alsóbodokon működő Zarándokközponttal
Nagyböjti hírlevelünk után a 2024-es év második hírlevelével szeretnénk újra megszólítani közösségünket. Március 25-én Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatási folyamatának ötödik évfordulójához érkeztünk. Ez a mérföldkő arra késztet bennünket, hogy hálával tekintsünk az elmúlt időszak kegyelmeire és megújult lélekkel haladjunk tovább az úton figyelve és ráhagyatkozva a Gondviselő Isten útmutatásaira.
Öt évvel ezelőtt történet. Cikk a boldoggá avatási folyamat elindulásáról 2019-ből. Kattints ide!
Honlapunk célja, hogy megismertesse a felvidéki mártír, Isten szolgája Esterházy János életét és minél szélesebb körű információval szolgáljon a boldoggá avatási eljárásával kapcsolatban.