Kevés dologban egyezünk meg a Felvidéken, de abban igen, hogy Esterházy János igazodási pont, és nem csak a felvidéki magyarságnak. Most már annak is van irodalma, hogy ő akár Közép-Európa szentje is lehetne, hiszen lengyeleket, cseheket, szlovákokat, magyarokat kötött össze. A lengyelek és a magyarok nem kérdéses, hol állnak, a cseheknél már megtört a jég, és úgy tűnik, hogy a szlovákoknál is van némi elmozdulás, de minden bizonnyal még nagyon hosszú az út Esterházy János elfogadásáig, boldoggá avatásáig. Hogyan látja ezt, Bíboros úr? Lehet ez a kapcsolódási pont szlovák és magyar között?
Én bízom benne, hogy igen. Tanulmányoztam Esterházy János életét, és azokat az epizódokat is, amelyekre azok hivatkoznak, akik nemtetszéssel fogadják a boldoggá avatást.
Nyilvánvaló, hogy annak idején is mindenki a saját kulturális öröksége, hovatartozása szerint próbálta megélni a hitét, az igazságérzetét, a tisztességét; mert az vitathatatlan, hogy Esterházy Jánost a tisztesség vezette akkor is, amikor nem magyarokról volt szó. Éppen ezért azt gondolom, hogy nincs olyan objektív akadály, ami végül is tartósan kizárhatná a boldoggá avatást.
Károly király boldoggá avatása esetében is hasonló volt a helyzet, politikusoknál mindig fölmerülnek az összes lehetséges érzékenységek.
Csak az a gond, hogy a szlovák érvelés politikai
...
