Isten hozta honlapunkon!

„A segítő készség, munka, áldozat és szolidaritás megerősíti szíveinket felemeli azokat, akik nálunk többet szenvedtek és közelebb hoz egymáshoz minden jóakaratú embert!” (Magyar Hírlap 1944. VI. 23.)

1935. június 18.
Gróf Esterházy János Kassa és környéke lakosságának szavazatai alapján az 1935-ös júniusi parlamenti választásokon lett a prágai parlament képviselője. Képviselői esküjét e napon tette le a prágai parlamentben.

1936. június 2.
E napon került sor Érsekújvárott az Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésére. Az így létrejött Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökévé  gróf Esterházy Jánost választották meg a küldöttek. Gróf Esterházy János 1945-ig, minden év június 4-én szervezte meg a pozsonyi magyarság  hagyományos zarándoklatát a Pozsony melletti Máriavölgyben lévő Mária kegyhelyre. A gyalogos zarándoklat a nap végén a pozsonyi Szent István templom előtti áldással ért véget.

1945. június 22.
Esterházy Lujza e napon találkozott utoljára letertóztatott bátyjával, Jánossal, a pozsonyi rendőrség épületében engedélyezett rövid látogatás során.

1945. június 25.
E napon átadták át Gustáv Husák

1935. május 19. Esterházy Jánost, Az Országos Keresztényszocialista Párt elnökét a prágai nemzetgyűlés tagjává választották.

1942. május. 15. E napon került a szlovák parlament elé a szlovákiai zsidóság Németországba való deportálását lehetővé tevő 68. számú törvényjavaslat. Esterházy János a kereszténység alapvető értékeit vallva, katolikus hitére hivatkozva a jelen lévő parlamenti képviselők közül egyedüliként nem szavazta meg az általa "istentelennek és embertelennek" nevezett törvényt.

1944. május 20. A Lőcsei Kerületi Bíróság Esterházy Jánost a Szlovák Köztársaság gyalázásának vádjával első fokon hat hónapi börtönbüntetésre és 89 996 szlovák korona perköltség befizetésére ítélte. Az ítélet ellen Esterházy János fellebbezést nyújtott be.

1953. május 9. Az előzetes ígéretek ellenére, Esterházy János nevét törlik a felszabadulás tiszteltére meghozott amnesztiarendeletből. „Tudatták vele, hogy nem érdemli meg az amnesztiát,....ez a május 9-e valóban az életünk legsötétebb napja volt, s ráadásul nem is tudtam elpanaszolni a történteket senkinek” -írta nővérének, Esterházy Lujzának címzett levelében húga, Mária.

1955. május. 9. A Csehszlovákia felszabadítása 10. évfordulója alkalmából meghirdetett általános amnesztia idején

A Triptichon – Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilm – több mint 80 filmalkotással versenyezve – elnyerte a 11. SAVARIA Filmszemle nagydíját.

Forrás: felvidek.ma A teljes cikk elolvasásához KATTINTSON IDE.

MEGHÍVÓ

Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont és a Lengyelországi Jerzy Popieluszko Emlékbizottság 2023. június 11-én keresztelhelyezéssel és emléktölgy ültetéssel egybekötött lengyel zarándoknapot rendez, melyre szeretettel vár és hív mindenkit az alábbi program szerint:

10:30 ünnepélyes szabadtéri szentmise a Varsó-Żoliborz kerületből érkező lengyel
           zarándoktestvérekkel, akik egy négy méteres keresztet adományoznak a
           zarándokközpontnak, melynek korpusz betétje boldog Jerzy Popieluszko atya   
           ravatalából készült.
12:00  Keresztállítás és szentelés ünnepi beszédekkel.
12:30  Witold Pilecki kapitány emléktölgy elültetése a Millennium ligetben és                                                        
            a lengyel testvérek által készített emlékkeresztek kiosztása.
13:00   Záróáldás

Esterházy János boldoggá avatásáért tartottak ünnepi szentmisét 2023. május 18-án, csütörtökön, a salgótarjáni Főplébánia-templomban, majd emlékhelyet avattak tiszteletére a Vármegyeháza előtt felállított keresztnél.

Az ünnepségen beszédet mondott Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Önkornányzat Közgyűlésének elnöke is, akinek beszédét engedélyével IDE KATTINTVA olvashatnak el.

A teljes beszámolót elolvashatja a nool oldalán IDE KATTINTVA.

Erdő Péter bíboros, prímás május 16-án Bernard Bober kassai érsek meghívásának eleget téve a felvidéki Szepsibe látogatott, ahol szentmisét mutatott be, és felszentelte a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont kápolnáját, valamint megáldotta Isten szolgája, gróf Esterházy János domborművét, melyet Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész készített.

Bővebben a Magyar Kuríron IDE KATTINTVA.

Hagyományteremtő céllal rendezett bensőséges ünnepséget a Rákóczi Szövetség a Budapest XII. kerületében lévő Gesztenyés kertben az Esterházy-szobornál a felvidéki magyarság Helytállását jelképező napon, május 15-én. Mint ismeretes, a mártírsorsú politikus, Esterházy János 81 évvel ezelőtt ezen a napon tagadta meg a szlovák parlamentben egyedüliként a zsidók deportálását elrendelő alkotmány törvény megszavazását.

Molnár Imre cikkének folytatása a felvidék.ma portálon IDE KATTINTVA.

(A képre kattintva teljes méretben tekinthetik meg a meghívót.)

„Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága.“ (Esterházy János)

Az elmúlt hétvégén, szemerkélő esőben a fenti idézettel nyitotta meg a muzslai Endrődy János Alapiskola igazgatója, Ölveczky Árpád az emlékünnepséget az iskola előtti történelmi parkban.

Muzslán 2021-ben ünnepélyes keretek között avatták fel a községi önkormányzat jóvoltából emelt Esterházy János-emlékoszlopot. Az emlékünnepen főleg az iskola diákjai vettek részt. A bevezetőben Lőrincz Aranka Sarolta Esterházyról írt verse hangzott el az iskola diákjának előadásában.

Május 13-án délelőtt meghitt, ünnepélyes keretek között leplezték le az Esterházy János-emléktáblát a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban. Turi Török Tibor szobrászművész alkotását Kiss Róbert, a Nagyszombati Egyházmegye általános helynöke áldotta meg. Az Esterházy Akadémia és a Felvidéki Értékőrzők szervezésében emlékfát is ültettek az iskolaközpont udvarán az 1942. május 15-i „nemmel szavazás” nyolcvanadik évfordulójára emlékezve.
Madarász Róbert, az iskolaközpont igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az emberséget, a szeretetet, önzetlenséget, a mindvégig kitartást és a bátorságot jöttek ma ünnepelni. „A mártír sorsú gróf Esterházy János előtt hajtunk ma fejet” – fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy 1928-ban Esterházy Jánosnak is köszönhetően egy év alatt épült fel a komáromi Marianum katolikus kisszeminárium és internátus, hogy a felvidéki magyarságnak „véréből való papot, tanítót és értelmiséget nevelhessen”.
Hangsúlyozta, Esterházy János kiállt a kisebbségi létbe kényszerült felvidéki magyarok nyelvi, kulturális és gazdasági jogaiért, de az első bécsi döntést követően a magyar kormánytól a szlovák lakosság jogainak betartását is megkövetelte a visszacsatolt területeken. Felidézte, 1942. május 15-én a szlovák parlament tagjaként nemet mondott a zsidóság kitelepítéséről szóló 68-as számú

Ahogy arról a Felvidék.ma portál is beszámolt, 2022 márciusában az Országgyűlés épületében átadták az Isten szolgája gróf Esterházy Jánosról elnevezett Esterházy-díjat Erdő Péter bíboros, valamint Martényi Árpád részére. A bíboros laudációját Orosch János nagyszombati érsek mondta, amire válaszként a Pravda című napilap hasábjain jelent meg egy, a grófot az 1947-ben hozott ítélet alapján, valamint a nagyszombati érseket elmarasztaló írás. Orosch János laudációját alább teljes egészében közöljük.

„Főtisztelendő és eminenciás bíboros, prímás úr, tisztelt miniszterelnök-helyettes úr, excellenciás urak, a közélet és kulturális világ nagyra becsült képviselői, tisztelt jelenlévők!

Nem könnyű feladat hárult rám. Ugyanakkor nagy megtiszteltetés számomra elmondani a laudációt Őeminenciája, Erdő Péter bíboros úr elismerésének alkalmából, aki az egyházi, kulturális és akadémiai világ megbecsült személyisége nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Nehéz helyzetben vagyok, mivel nagyra becsült kortársamtól eltérően kicsi falusi plébániaközösségekben működtem, míg ő fiatal korától fogva egyetemeken tevékenykedett egészen az esztergomi prímási katedráig, amely Magyarország összes templomának anyja és tanítója. Bátorsággal tölt el azonban az a tény, hogy bíboros úrhoz sokéves

2022. május 15-én arra emlékezünk, hogy Esterházy János 80 évvel ezelőtt, ezen a napon tagadta meg a szlovákiai zsidók deportálását elrendelő „istentelen és embertelen” törvény megszavazását. Íme, egy szemtanú, a pozsonyi származású író, Ébert Tibor visszaemlékezése az egykori eseményre:
„Magas, szürke ruhás férfi jön ki az épületből [a parlamentből] a lépcsőn. Kétoldalt fújoznak az emberek, öklüket rázzák többen, a rendőrkordon visszanyomja a tömeget. A férfi lemegy a lépcsőn, kiköpdösnek felé …» Zsidóbérenc magyar! Magyar féreg!« - ilyeneket hallok. A férfi autóba száll, rendőrök csinálnak utat neki, a tömeg közül egyesek az autót ütögetik, köpdösik. Az autó megindul a Múzeum kávéház, a Grössling fürdő irányába, köveket hajigálnak rá. Másnap megtudom, Esterházy János, a magyarság képviselője volt az egyetlen a szlovák parlamentben, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt, mely az első ilyen törvények egyike Közép-Európában. Fogalmam sem volt, mi is lehet az a törvény, árjásítás, milyenek a következményei, mi a numerus clausus, numerus nullus. .. De nem felejtem el azt a gyűlöletet az arcokon...” (Ébert Tibor: Jób könyve, Széphalom Könyvek -Regio, Budapest, 1991, 100.o.)
E bátor kiállásra tisztelettel emlékezve, az évfordulón, s az azt követő két hétben Grzegorz Kubaszko magyar feliratokkal ellátott „Esterházy János. Az eltörölhetetlen történelem” című dokumentumfilmje megtekinthető lesz honlapunkon.