Szentbeszéd Esterházy János temetésén

2017. szeptember 16. Alsódobok

Excellenciás Érsek atya, Excellenciás Püspök atya, Nagykövet Úr, állami és társadalmi szervezetek képviselői; külön szeretettel köszöntöm a család jelenlévő tagjait, Alíz asszonyt, annak a mártírnak a gyermekét, aki összehozott ma itt bennünket és Giovannit, az unokát, Esterházy János unokáját és mindenkit a családtagok közül és szerte a Kárpát-medencéből, legyenek akár magyarul, szlovákul, vagy lengyelül beszélők.

Bővebben: Szentbeszéd Esterházy János temetésén

Isten Szolgája Esterházy János életrajza

Esterházy János a (cseh)szlovákiai magyar közösség kiemelkedő politikusa volt a múlt század húszas éveitől 1945-ig. 1901. márc. 14-én született Nyitraújlakon (Veľké Zálužie), s 1957. márc. 8-án hunyt el a hírhedt Mírov-i politikai börtönben (Csehország).

A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt a prágai parlamentben. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szlovákiában maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be, s e tisztségében 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben képviselte a szlovákiai magyar kisebbséget.

Bővebben: Isten Szolgája Esterházy János életrajza

Molnár Imre cikke a Rubicon folyóiratban

56 éves korában, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után halt meg Esterházy János a mírovi politikai foglyok börtönében, Csehszlovákiában. 1942. május 15-én, a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen memorandummal tiltakozott. A háború után mégis letartoztatták, s a Gulágra hurcolták. A csehszlovák hatóságok távollétében halálra ítélték, majd "kegyelemből" életfogytiglanra mentették. Szlovákiában máig hazaárulóként, fasiszta háborús bűnösként tartják számon.

Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Apja, idősebb Esterházy János (1864–1905) korai halála miatt özvegye, a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő (1875–1956) egyedül nevelte három gyermekét: Lujzát (1899–1966), Jánost és Máriát (1904–1975).  Élete első időszakának meghatározó élménye volt a lengyel édesanyától kapott mély istenhit, valamint a vegyes lakosságú szülőhely, ahol a magyarsággal együtt élő szlovákok nyelvét már gyermekkorában megtanulta. 1924-ben vette feleségül Serényi Lívia grófnőt. Házasságukból két gyermek született, János és Alice. Középiskoláit Budapesten végezte, majd birtokaira vonult vissza gazdálkodni. Azok közé tartozott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe. Ott találjuk őt a soproni népszavazást kiharcoló diákok között, majd szülőhelyének védelmében lett tagja egy Nyitrán szerveződő szabadcsapatnak.

Bővebben: Molnár Imre cikke a Rubicon folyóiratban