Isten hozta honlapunkon!

1935. május 19. Esterházy Jánost, Az Országos Keresztényszocialista Párt elnökét a prágai nemzetgyűlés tagjává választották.

1942. május. 15. E napon került a szlovák parlament elé a szlovákiai zsidóság Németországba való deportálását lehetővé tevő 68. számú törvényjavaslat. Esterházy János a kereszténység alapvető értékeit vallva, katolikus hitére hivatkozva a jelen lévő parlamenti képviselők közül egyedüliként nem szavazta meg az általa "istentelennek és embertelennek" nevezett törvényt.

1944. május 20. A Lőcsei Kerületi Bíróság Esterházy Jánost a Szlovák Köztársaság gyalázásának vádjával első fokon hat hónapi börtönbüntetésre és 89 996 szlovák korona perköltség befizetésére ítélte. Az ítélet ellen Esterházy János fellebbezést nyújtott be.

1953. május 9. Az előzetes ígéretek ellenére, Esterházy János nevét törlik a felszabadulás tiszteltére meghozott amnesztiarendeletből. „Tudatták vele, hogy nem érdemli meg az amnesztiát,....ez a május 9-e valóban az életünk legsötétebb napja volt, s ráadásul nem is tudtam elpanaszolni a történteket senkinek” -írta nővérének, Esterházy Lujzának címzett levelében húga, Mária.

1955. május. 9. A Csehszlovákia felszabadítása 10. évfordulója alkalmából meghirdetett általános amnesztia idején Esterházy Jánost a börtönkapuból küldték vissza a cellába. Az amnesztiarendelet reá vonatkozó részét úgy érvényesítették, hogy életfogytiglani büntetését 25 év börtönre változtatták.

1965. május. 5. Az olmützi krematóriumban elhamvasztott Esterházy János földi maradványait tartalmazó urnát 1959. március 27-én visszavitték a mírovi fegyházba, majd onnét a prágai Pankrác börtönbe szállították. Esterházy János hamvait 1965. V. 5-én, titokban heyezték el a prágai motolei temető peremén e célra megsott tömegsírba.