Isten hozta honlapunkon!

Esterházy János: A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta (részlet)

Mikor ezeket a sorokat papirosra vetem és kitekintek az ablakomon, még jeges hótakaró boritja a tájat. Szokatlanul zord és kegyetlen volt az idei tél. Megszenvedte minden élőlény, de megszenvedte a természet is. De már – ha félve is – jelentkezik itt-ott a tavaszi napsugár, amely végül diadalmasan fog előtörni, lemállasztja a hó halotti leplét a még szunnyadó, de életet igenlő természetről, hogy a tavasz elzenghesse a legharmóniásabb hozsannát!

III. Esterházy János börtönjegyzetei

1. A SZENT KERESZTÚT

(Bejegyzések a ,,Prohászka Ottokár: „Szent keresztút” című hitbuzgalmi könyvecske borítólapján. A könyvet a Gulagról való hazatérése után, pozsonyi kórházi kezelése során kapta húgától Máriától):

Esterházy János a (cseh)szlovákiai magyar közösség kiemelkedő politikusa volt a múlt század húszas éveitől 1945-ig. 1901. márc. 14-én született Nyitraújlakon (Veľké Zálužie), s 1957. márc. 8-án hunyt el a hírhedt Mírov-i politikai börtönben (Csehország).

A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt a prágai parlamentben. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szlovákiában maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be, s e tisztségében 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben képviselte a szlovákiai magyar kisebbséget.