Szeptember 14-én, csütörtökön délután a budapest-terézvárosi D18 Galéria és Keresztény Könyvesboltban az Ars Sacra programsorozat keretében, nagy érdeklődés mellett került sor Dávid Zsuzsanna festőművész A mi jelünk a kereszt című akvarellkiállításának megnyitójára.
A tárlaton az egységes, azonos méretű alkotásokból álló sorozat tizenkilenc darabja mind Esterházy Jánoshoz kötődik, felelevenítve a mártír sorsú politikus életének kálváriáját. A kiállítás címe utalás arra, hogy Esterházy János (1900–1957), a két világháború között – a felvidéki magyarság legkiemelkedőbb politikusa, pártelnök és parlamenti képviselő –, Szlovákia náci Németország általi megszállását követően elkötelezett katolikusként kijelentette: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.”
A kiállítás megnyitóján a megjelenteket Molnár Imre történész köszöntötte, aki az 1980-as évek végétől kutatja Esterházy János életét. (Legutóbb 2021-ben jelent meg szerkesztésében az Isten Szolgája Esterházy János Emlékkönyv III. című monumentális, több mint 700 oldalas kötet.) Külön üdvözölte Mihály Gábor Kossuth-díjas képzőművészt, aki a zugligeti Szent Család Plébánia parkjában látható Esterházy János-mellszobrot készítette. Molnár Imre köszöntötte Kránitz Mihály teológust, tanszékvezető egyetemi tanárt is, aki Esterházy János szenvedéstörténetének kiváló ismerője.
Kiemelte: Szent Kereszt felmagasztalásának napja van. Ez a katolikus ünnep olyan mélységes titkot, teológiai üzenetet hordoz magában, amiről János testvérünk kapcsán hosszasan elmélkedhetnénk. Az alsóbodoki kápolna, amely a mártír sorsú politikus halála után hatvan évvel, 2017-ben befogadta földi maradványait, szintén a Szent Kereszt nevet viseli.
Folytatás a Magyar Kuríron IDE KATTINTVA.
